View in EDS

Az Európai Uniós és egyéb regionáis fejlesztési források lehetőségei Kárpátalja fejlesztésének vonatkozásában

Saved in:
Bibliographic Details
Title: Az Európai Uniós és egyéb regionáis fejlesztési források lehetőségei Kárpátalja fejlesztésének vonatkozásában
Authors: Gabor Pataki
Source: Acta Academiae Beregsasiensis. Economics, Iss 2, Pp 97-108 (2022)
Publisher Information: Ferenc Rakoczi II Transcarpathian Hungarian College of Higher Education, 2022.
Publication Year: 2022
Collection: LCC:Commerce
LCC:Finance
LCC:Economics as a science
Subject Terms: eu, finanszírozás, források, támogatás, fejlesztés, regionalitás, kárpátalja, Commerce, HF1-6182, Finance, HG1-9999, Economics as a science, HB71-74
Description: A téma nem is lehetne aktuálisabb Kárpátalja esetében, mely régió egy olyan ország legnyugatibb megyéje, mely éppen háborúban áll Oroszországgal. Ez a pozíció egyrészt egy régi vitában (mely szerint kelet, vagy nyugat felé kell orientálódni) tolja Ukrajnát egyre inkább nyugat felé, másrészt viszi az országot egyre nehezebb gazdasági, infrastrukturális, energetikai és társadalmi krízis irányába. Ebben a helyzetben mindenképp szükséges az ország helyreállítása szempontjából külső forrásokat lehívni, mert saját erejéből ezt nem lesz képes megtenni sem rövid, sem középtávon. Ennek tudatában a cikk egyrészt bemutatja a regionális- és fejlesztés-politika fogalmi rendszerét az Európai Unióban, valamint ennek gazdaságelméleti fejlődéstörténetét. Másrészt ismerteti a főbb alapokat, melyeken keresztól megvalósul a támogatási politika. A munka leírja a kárpátaljai vonatkozású fejlesztési forrásokat. A megyénkbe érkező fejlesztéseket – főleg a gazdasági jellegűeket – aszerint csoportosítottam, hogy általánosan EU-s forrás, vagy pedig speciálisan magyarországi fejlesztési projektről, támogatásról beszélhetünk. Az Európai Uniós források esetében a legismertebb a HUSKROU projekt, mely a szomszédos tagországok és Ukrajna bevonásával biztosított fejlesztési forrásokat. A magyar támogatások közül a legismertebb az Egán Ede program, de gazdasági jellegű tematikus évek voltak a fiatal- és családi vállalkozóknak a Bethlen Gábor Alapon keresztül is. A tanulmány záró következtetéseként a jövőbeli tendenciákat értékelem. Jelenleg nehéz prognózist adni Ukrajna és azon belül Kárpátalja regionális fejlődésére vonatkozóan. Abból tudunk kiindulni, hogy a háború és a pandémia előtt több ígéretes projekt bontakozott ki, melynek a gazdaságnak, a társadalomnak fejlődést adott, voltak olyan tervek, melyek a fiókban maradtak és sajnos a jelenlegi politikai klíma sem kedvez ezek effektív újra- és elindulásának. Másik oldalról, ahogy a háború véget ér és a nyugati országok ukrán-barát politikája megmarad, várható helyreállítási, újjáépítési és előcsatlakozási alapok megnyílása, melyből megyénk is profitálhat. Természetesen csak akkor, ha képesek leszünk ezeket a forrásokat lehívni.
Document Type: article
File Description: electronic resource
Language: English
Hungarian
Ukrainian
ISSN: 2786-6734
2786-6742
Relation: https://aab-economics.kmf.uz.ua/aabe/article/view/39; https://doaj.org/toc/2786-6734; https://doaj.org/toc/2786-6742
DOI: 10.58423/2786-6742/2022-2-97-108
Access URL: https://doaj.org/article/2ed2199f59e74c38b8c507424d814aeb
Accession Number: edsdoj.2ed2199f59e74c38b8c507424d814aeb
Database: Directory of Open Access Journals
Description
Abstract:A téma nem is lehetne aktuálisabb Kárpátalja esetében, mely régió egy olyan ország legnyugatibb megyéje, mely éppen háborúban áll Oroszországgal. Ez a pozíció egyrészt egy régi vitában (mely szerint kelet, vagy nyugat felé kell orientálódni) tolja Ukrajnát egyre inkább nyugat felé, másrészt viszi az országot egyre nehezebb gazdasági, infrastrukturális, energetikai és társadalmi krízis irányába. Ebben a helyzetben mindenképp szükséges az ország helyreállítása szempontjából külső forrásokat lehívni, mert saját erejéből ezt nem lesz képes megtenni sem rövid, sem középtávon. Ennek tudatában a cikk egyrészt bemutatja a regionális- és fejlesztés-politika fogalmi rendszerét az Európai Unióban, valamint ennek gazdaságelméleti fejlődéstörténetét. Másrészt ismerteti a főbb alapokat, melyeken keresztól megvalósul a támogatási politika. A munka leírja a kárpátaljai vonatkozású fejlesztési forrásokat. A megyénkbe érkező fejlesztéseket – főleg a gazdasági jellegűeket – aszerint csoportosítottam, hogy általánosan EU-s forrás, vagy pedig speciálisan magyarországi fejlesztési projektről, támogatásról beszélhetünk. Az Európai Uniós források esetében a legismertebb a HUSKROU projekt, mely a szomszédos tagországok és Ukrajna bevonásával biztosított fejlesztési forrásokat. A magyar támogatások közül a legismertebb az Egán Ede program, de gazdasági jellegű tematikus évek voltak a fiatal- és családi vállalkozóknak a Bethlen Gábor Alapon keresztül is. A tanulmány záró következtetéseként a jövőbeli tendenciákat értékelem. Jelenleg nehéz prognózist adni Ukrajna és azon belül Kárpátalja regionális fejlődésére vonatkozóan. Abból tudunk kiindulni, hogy a háború és a pandémia előtt több ígéretes projekt bontakozott ki, melynek a gazdaságnak, a társadalomnak fejlődést adott, voltak olyan tervek, melyek a fiókban maradtak és sajnos a jelenlegi politikai klíma sem kedvez ezek effektív újra- és elindulásának. Másik oldalról, ahogy a háború véget ér és a nyugati országok ukrán-barát politikája megmarad, várható helyreállítási, újjáépítési és előcsatlakozási alapok megnyílása, melyből megyénk is profitálhat. Természetesen csak akkor, ha képesek leszünk ezeket a forrásokat lehívni.
ISSN:27866734
27866742
DOI:10.58423/2786-6742/2022-2-97-108